Az elmúlt években a tudósok bebizonyították, hogy a légszennyezés az egyik legveszélyesebb fenyegetés az emberi egészségre, és kimutatták, hogy szerepet játszik a rák, a szívbetegségek, a cukorbetegség, az alacsony születési arány és számos egészségügyi állapot kialakulásában. - Írja a theguardian.com.
Most a Francis Crick Intézet tudósai a neurodegeneráció jelenségében való részvételét fogják vizsgálni egy kutatási projekt keretében, amelynek címe Rapid, és amelyet a Race Against Dementia jótékonysági szervezet finanszíroz. A projektet A közelmúltban indították el. 
A Rapid során a tudósok azt vizsgálják, hogy pontosan milyen folyamatok révén vezethetnek a apró szennyező részecskék demenciához. Ez a munka betekintést nyújthat abba, hogyan váltanak ki általában betegségeket a levegőben lévő részecskék, és segíthet új gyógyszerek kifejlesztésében is az olyan állapotok előrehaladásának megakadályozására, mint az Alzheimer-kór.

„A légszennyezést általában nem hozzák összefüggésbe a demenciával. Az epidemiológusok azonban nemrégiben rájöttek, hogy a levegőben lévő részecskék valójában elég szorosan kapcsolódnak a neurodegeneratív betegségek kockázatához” - mondta a projekt egyik vezetője, Charles Swanton professzor, a Crick klinikai igazgatóhelyettese. „Szeretnénk pontosan kideríteni, hogyan lehetnek ilyen mélyreható hatással a levegőben lévő apró részecskék az agyunkra, és ezt a tudást felhasználni új gyógyszerek kifejlesztésére a demencia kezelésére.”

A légszennyezés egyik kulcsfontosságú típusa a szilárd anyagok és folyadékcseppek apró töredékeinek szuszpenziójából áll. Ezeket autók és teherautók kipufogógázai, gyárak, por, pollen, vulkánok, erdőtüzek és más források termelik, és részecskés anyagnak vagy egyszerűen PM2,5-nek nevezik.
Ezek a részecskék 2,5 milliomod méternél kisebbek átmérőjűek - körülbelül 30-szor finomabbak, mint egy emberi hajszál - és olyan kicsik, hogy mélyen behatolhatnak az emberi test üregeibe. A demencia esetében a PM2,5-öket belélegezzük, és úgy vélik, hogy az agyba a szaglógumón keresztül jutnak be, amely egy lekerekített szövetmassza, amely az orrüreg felett helyezkedik el, és kulcsszerepet játszik a szaginformációk feldolgozásában.

„Az agyban úgy tűnik, hogy a PM2,5-öket a központi idegrendszer immunsejtjei veszik fel, és nyomukban, úgy gondoljuk, beindulhat a neurodegeneráció” - mondta Swanton.

Azonban nem világos, hogy ez a folyamat pontosan hogyan bontakozik ki és vezet demenciához, és a Rapid projekt egyik fő célja lesz annak feltárása, hogy milyen pontos folyamat révén okozzák a PM2,5-ök az agyszövet olyan csomósodását, amely az Alzheimer-kór védjegye.

„Jó bizonyítékaink vannak arra, hogy összefüggés van a PM2,5 részecskéknek való kitettség és az olyan agyi betegségek között, mint az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór, de még nem tudjuk, hogy ezek közvetlenül váltják-e ki a neurodegenerációt, vagy egy már sérülékeny egyénekben zajló folyamatot hajtanak-e” - mondta Sonia Gandhi, a Crick és az University College London Neurodegenerációs Biológiai Laboratóriumának vezetője.

A Crick kutatói szerint háromféle mechanizmus egyike játszik szerepet abban, ahogyan a légszennyezés kiváltja a demenciát. Lehetséges, hogy a PM2,5 részecskék közvetlenül felgyorsítják azt a folyamatot, amely során a fehérjék összecsomósodnak az agyban - és Alzheimer-kórt okoznak.
Alternatív lehetőség, hogy a részecskék érkezése zavarja az agy azon képességét, hogy eltakarítsa a csomósodást. Más szóval, a PM2,5-ök zavarják a test sejteltakarító rendszerét, és megnehezítik más olyan fehérjék eltávolítását, amelyek olyan betegségeket okoznak, mint az Alzheimer-kór.
Harmadrészt felmerült, hogy a PM2,5-öket az agy immunsejtjei, az úgynevezett mikrogliák veszik fel, és ezek a sejtek gyulladást válthatnak ki, ami elindítja a demencia kialakulását.
A demencia okozásában szerepet játszó mechanizmus felderítésére irányuló kutatás in vitro kísérletekre összpontosít emberi őssejteken, valamint állatmodelleken.

„Amint részletesebben megértjük ezeket a mechanizmusokat, felhasználhatjuk ezt a tudást olyan kezelések kifejlesztésére, amelyek tompítják a légszennyező anyagok hatását, és talán egy nap megelőzhetjük a környezet hatását az agyi betegségekre” - mondta Gandhi.