A szarvasgombák a gazdanövénnyel kölcsönhatásban élő szimbionta gombák. Leggyakoribb partnereik a tölgyek, gyertyán, bükk, a feketefenyő és hársfajok, de gyakran előfordulnak mogyoró, nyárfa vagy fűz alatt is. Előfordulásukat leginkább a talaj és klimatikus viszonyok befolyásolják, különös tekintettel a nedvességre.Maga a szarvasgomba név sokféle föld alatti gomba gyűjtőneve, mely felhasználását tekintve fűszer jellegű értékes gasztronómiai különlegesség, nem csak finom ízével és jellegzetes aromájával hódít, hanem történelmi és gazdasági jelentőségével is. De vajon miért számít ennyire különlegesnek és miért olyan magas az ára?

A szarvasgomba története

A legenda szerint a gímszarvasok szeptemberben-októberben a párzás előtt ettől a gombafajtól kapnak új erőre. A hím gímszarvasok feltúrják az erdő talaját, ha pedig rátalálnak az értékes csemegére, elfogyasztása után valósággal megőrülnek a nőstény utáni vágytól. 
Bár a szarvasgomba manapság az elit éttermek és a világ legjobb chefjei által készített fogások egyik alapanyagaként ismert, történelmi gyökerei az ókorba nyúlnak vissza. Már az ókori Rómában és Görögországban is nagyra értékelték, ahol az ínyencség és az afrodiziákumok rangjára emelték. Később, a középkorban, a szarvasgomba inkább rejtélyes, boszorkányokhoz köthető hírnévnek örvendett, de a reneszánsz időszakában ismét előtérbe került, amikor az arisztokraták és a királyi udvarok újra felfedezték egyedülálló ízét.
Azonban a hírhedtsége ellenére a szarvasgomba egy fűszer is, amelynek nem a mennyisége, hanem az illata határozza meg az értékét.

A világ számos táján, így Európában is megtalálhatóak különböző szarvasgomba fajok. Kiváló termőhely számukra a mediterrán éghajlattal rendelkező területek, mint például Horvátország, Olaszország, Franciaország vagy Spanyolország szarvasgomba-lelő helyei, de nagy számban fordul elő Romániában, Bulgáriában, Szerbiában, valamint otthonunkban, Magyarországon is.
A Kárpát-medence változatos éghajlati és környezeti feltételei sokféle föld alatti gombának adnak otthont. A mediterrán éghajlathoz leginkább kötődő Francia szarvasgomba (Tuber melanosporum) kivételével minden „fontos” és „igazi” szarvasgomba előfordul Magyarországon.
A Közel-Keleten és Kínában is terem az adott környezethez illeszkedő faj, sőt a világ összes kontinensén foglalkoznak szarvasgomba termesztéssel.

Miért olyan drága?

A szarvasgomba ára több tényezőn alapul, függ a gomba minőségi és nagyságbeli besorolásától is. A hibátlan, egészséges, nagyobb egyedek piaci értéke magasabb. A gyengébb minőségű gombákat a konzerviparban dolgozzák fel, a jobb minőségűeket pedig éttermek részére, illetve magánfelhasználásra értékesítik.
Fajukat tekintve is különbség mutatkozik a szarvasgombák értékében. A legdrágább faj az isztriai szarvasgomba, legolcsóbb pedig a legnagyobb számban termő nyári szarvasgomba.
Ezen kívül van még négy dolog, ami jelentősen befolyásolhatja a szarvasgomba árát_
1. Ritkaság: A szarvasgomba nagyon specifikus körülmények között növekszik, és bizonyos fajtái kizárólag bizonyos fafajokkal képesek szimbiózisban élni.
2.  Szezonalitás: Egyes szarvasgombafajták csak rövid időszakban teremnek, ami még inkább növeli ritkaságukat.
3. Gyűjtési nehézségek: A szarvasgombák gyűjtése különleges készségeket és eszközöket igényel. Hagyományosan kutyákat és sertéseket használnak a szarvasgombák megtalálására, mivel éles szaglásukkal képesek észlelni a föld alatti gombákat.

Hazánkban szigorú szabályok vonatkoznak a gyűjtésre, ez még tobább emelheti a szarvasomba árát

• Csak olyan személy gyűjtheti, aki elvégezte az előírt szarvasgombász tanfolyamot.
• Csak az erdőgazdálkodó vagy erdőtulajdonos által kiadott engedéllyel végezhető gyűjtés.
• Gyűjtési naplót kell vezetni az adott napon gyűjtött gomba fajtájáról és mennyiségéről.
• Csak a törvényben meghatározott fajokat lehet gyűjteni.
•  A különböző fajokat meghatározott gyűjtési időszakban lehet szedni.
• Meghatározott méretű eszköz segítségével lehet kiemelni a földből a gombát.
• Kizárólag triflakereső kutyával lehet gyűjteni, amely rendelkezik a szükséges vizsgával.
• Az engedélyt és a szükséges dokumentumokat egy esetleges gyűjtés közbeni ellenőrzéskor be kell tudni mutatni a hatóságnak.

4. Rövid szavatosság: A szarvasgomba gyorsan romlik, így a gyűjtést követően rövid időn belül el kell juttatni a fogyasztóhoz.

Magyar szarvasgomba

Gondoltad volna, hogy Magyarország az egyik legnagyobb szarvasgombagyűjtő ország Európában? Hazánkban egész évben gyűjthetőek (természetesen szigorú szabályozás mellett). Magyarországon kívül Franciaország, Olaszország és Spanyolország termeli ki a legtöbb szarvasgombát a kontinensen.
A magyar szarvasgomba szinte teljes egészében természetes, erdei élőhelyekről származik, ugyanis nagyon kevesen foglalkoznak szarvasgomba kertek telepítésével, mivel a vállalkozás sokára térül meg és nem lehet anyagi tőke nélkül belefogni. A szarvasgomba természetes élőhelye Magyarországon azonban egyre fogyatkozik, hiszen évről évre kevesebb a gombák számára kedvező 60-100 éves erdő. A jól szüretelhető termőfoltokat nehéz felfedezni, és azokból is egyre kevesebb van.

A szarvasgomba intenzív íze és illata miatt sok ételben csak kis mennyiségben van jelen, de még így is képes dominálni a fogást. Jellegzetes aromaanyagaihoz nem találunk hasonlót az élelmiszeriparban, ezért sokszor a „természet kaviárjaként” emlegetik.