Gondoltál már arra, miért van, hogy néha egy stresszes helyzetet simán kezelsz máskor meg ugyanattól teljesen kiborulsz? A massachusettsi Wellesley College kutatója, Marc J. Tetel szerint nem a véletlenen múlik: „A bélflóra képes szabályozni mind a stressz-, mind a biológiai óránk működését, méghozzá meglepően összehangolt módon” - magyarázza. És ez nem csak egy újabb elmélet - a Cell Metabolism folyóiratban megjelent kutatás konkrét bizonyítékokkal szolgál.

A reggeli stressz nem ugyanaz, mint az esti

Úgy tűnik, a bélbaktériumok napszakonként másképp reagálnak a stresszre. A kutatók egereken figyelték meg, hogy amikor megzavarták ezt a rendszert, az állatok stresszreakciói teljesen összekavarodtak - mintha a testük elfelejtette volna, hogyan kell reagálni egy feszült helyzetre.

Az már régóta ismert, hogy a stressz hatással van az emésztésünkre - ezt mindenki tapasztalta már, aki izgult egy fontos prezentáció előtt. De most kiderült, hogy ez egy kétirányú utca.

„A mindennapi stresszre adott reakcióink sokkal összetettebbek, mint korábban gondoltuk” - magyarázza Emeran Mayer, az UCLA professzora.

 És bár ő óvatosságra int az egérkísérletekből levont következtetésekkel kapcsolatban, egy dolog biztos: a bélrendszerünk és az agyunk között sokkal szorosabb a kapcsolat, mint azt valaha képzeltük.

Az igazán meglepő az, hogy a kutatók találtak egy konkrét baktériumtörzset - nevezzük a tudomány kedvéért Limosilactobacillus reuterinek -, amely különösen fontos szerepet játszik ebben a folyamatban. Olyan, mint egy karmester, aki az egész zenekart irányítja. És mint minden jó karmesternek, neki is megvan a maga napirendje.

Mit jelent ez nekünk, akik nem vagyunk laboratóriumi egerek?

David Merrill, a Providence Saint John’s Health Center pszichiátere szerint nem kell bonyolult dolgokra gondolni:

 „Támogathatjuk az egészséges bélflórát egészen egyszerű módszerekkel is. Olyan ez, mint amikor gondozunk egy kertet - a megfelelő tápanyagokkal és gondoskodással virágzásnak indul.”

A kutatók óva intenek attól, hogy rögtön probiotikumokkal próbáljuk „felturbózni” a rendszert.

„Amíg nincs elég humán kutatási adat, addig óvatosan kell bánnunk a célzott beavatkozásokkal” - figyelmeztet Emeran Mayer.

De ez nem jelenti azt, hogy tehetetlenek lennénk. A megoldás kulcsa a természetességben és a következetességben rejlik:

  • A fermentált ételek nem véletlenül részei évezredek óta az étrendünknek
  • A rostban gazdag, változatos étrend olyan, mint egy „all inclusive” üdülés a jó baktériumoknak
  • A rendszeres étkezési ritmus nem csak egy diétás tanács - a bélflóránk imádja a kiszámíthatóságot

A természet időzítése tökéletes

Az egész kutatásban talán az a legszebb, hogy rávilágít: a testünk egy hihetetlenül kifinomult rendszer, ahol minden mindennel összefügg. A bélflóránk nem csak egy random baktériumgyűjtemény - egy precízen szervezett közösség, ami velünk együtt kel és fekszik, velünk együtt stresszel és lazul.

 És bár még sok a megválaszolatlan kérdés, egy dolog biztos: amikor a természet ritmusával összhangban élünk, a testünk hálásan reagál. Talán ez az egyik legfontosabb lecke, amit ezektől a mikroszkopikus társbérlőinktől tanulhatunk.