Az 1220 résztvevővel végzett kutatás nem aprózta el a dolgokat - 60 év feletti pácienseket vizsgáltak, alaposan feltérképezve vérük mikroelem-tartalmát. És hogy mi derült ki? Nos, az eredmények elég egyértelműek: akinek alacsonyabb volt a kalcium- vagy magnéziumszintje, az bizony gyengébben teljesített a kognitív teszteken. De a történet itt még nem ér véget.

„A csoportok közül azoknak voltak a legalacsonyabb pontszámaik, akiknél csak a kalciumszint volt alacsony” - magyarázza Catherine Gervacio táplálkozási szakértő. „Ez különösen meglepő, hiszen eddig főleg a magnézium szerepét hangsúlyozták az agyi egészségben.”

Nem minden vitamin egyenlő

Míg az alacsony kalciumszint önmagában is problémát okozott, az alacsony magnéziumszint csak akkor jelentett igazán gondot, ha a kalciumszint is alacsony volt. Ez olyan, mintha az agyunk egy kényes házigazda lenne, aki nagyon is számon tartja, mi kerül az asztalára.

„Az időskori feledékenység olyan, mint amikor a számítógéped lelassul - nem feltétlenül jelenti azt, hogy tönkrement”

- ezzel a hasonlattal élhetnénk, amikor a szakértők a kognitív hanyatlás és a demencia közötti különbségről beszélnek. Míg az előbbi az öregedés természetes velejárója lehet, az utóbbi már betegség. És itt jön a jó hír: nem mindenkinél alakul ki demencia, aki észleli, hogy néha cserbenhagyja a memóriája.

A kutatás itt egy meglepő fordulatot vett. Kiderült ugyanis, hogy a magasabb testtömegindexszel (BMI) rendelkező résztvevők jobb kognitív teljesítményt mutattak. Ez első hallásra ellentmondhat mindannak, amit eddig az egészséges életmódról gondoltunk. A kutatók azonban figyelmeztetnek: ez nem jelenti azt, hogy a súlyfelesleg védőfaktor lenne - inkább arról lehet szó, hogy az időskori túlzott soványság több kockázatot rejt, mint gondolnánk.

Az étrend a lényeg és nem a pirulák

„Rohanunk az étrend-kiegészítőkért, miközben a legjobb gyógyszer ott van a konyhánkban”

 - jegyzi meg Dr. Scott Kaiser geriáter szakorvos. És valóban, a természet nem fukarkodott a kalcium- és magnéziumforrásokkal. De mégis mi kerüljön a bevásárlókosárba?

„A vegánoknak és laktózérzékenyeknek sem kell aggódniuk” - nyugtat meg Nikky Contractor, az Amway kutatási vezetője. „A szójabab, a kemény tofu és a spenót ugyanolyan hatékony kalciumforrás lehet, mint a tejtermékek.” A magnéziumhoz pedig elég egy marék tökmag vagy egy tál spenótsaláta, és máris kipipálhatjuk a napi adagot.

De ha már táplálkozás: nem mindegy, mi kerül a tányérra.

 „Jól megalapozott összefüggések vannak az ultraprocesszált élelmiszerek fogyasztása és a kognitív hanyatlás között” - figyelmeztet Kaiser doktor.

 Mit jelent ez a gyakorlatban? A chips, a készételek és a gyorséttermi fogások helyett érdemes a konyhában tölteni egy kis időt. A friss alapanyagokból készült ételek nem csak az ízlelőbimbóinkat, de az agyunkat is jobban kényeztetik.

Az agy többre vágyik

És itt jön a kutatás meglepetés-eredménye! Hiába töltjük fel magunkat vitaminokkal és ásványi anyagokkal, az agyunk ennél többet kér. A kutatók egy meglepő összefüggésre is fényt derítettek: azok, akiknek gazdagabb a társasági életük, jobb kognitív teljesítményt mutatnak. „A társas kapcsolatok hiánya olyan mértékben növeli a korai halál kockázatát, mint napi 15 cigaretta elszívása” - állítja Kaiser.

„Van egy robusztus és gyorsan bővülő kutatási terület, ami a meditáció számos előnyét igazolja” - mondja Dr. Kaiser.

És ez nem csak üres szólam - a stresszkezelés ugyanolyan fontos az agy egészségének megőrzésében, mint a megfelelő táplálkozás.

Szóval mi a recept a szellemi frissességhez? Egy adag kalcium-dús étel, egy csipet magnézium, mindehhez egy jó beszélgetés a barátokkal, és már közelebb is kerültünk a megoldáshoz. Az agy ugyanis nem csak tápanyagokra éhes - a társaságot talán még jobban kívánja.