Az emberiséggel egyidejő a megújuló energiák jelenléte, gondoljunk csak a Nap éltető sugárzására, a biomasszaként emlegetett tőzifára, venyigére, szalmára, a föld mélyében lévő melegvízre, a folyók vizére vagy a szélre. A múlt században világszerte teret hódítottak a fosszilis energiák (kőolaj, szén, földgáz), ezek szolgáltatási hálózata intézményesen kiépült. Ebben az időben a megújuló energiák alkalmazása kuriózumnak számított. Mára szerencsére változott a helyzet.

Földünket veszélyeztető üvegházhatás-folyamat is visszafordítható a megújuló energiák alkalmazásával. Elterjedését tovább gyorsítja az idén januárban bekövetkezett orosz gázkorlátozás, amely a későbbiekben is bármikor veszélyeztetheti az ellátásunkat. Az Európai Unió Tanácsa 2001-ben követelményrendszert fogalmazott meg a megújuló energiák alkalmazására, ezzel a károsanyag kibocsátás csökkentésére. A hamarosan hazánkban is törvénybe foglalt rendelet szerint az épületekre energia tanúsítványt kell készíteni.

Új lakás építésekor, használt lakás felújításakor feltétlenül érdemes mérlegelni napkollektor, hőszivattyú, biomassza tüzelés alkalmazását. A korszerő építőanyagoknak köszönhetően ma már alacsony az épülő lakások hőigénye. A nyílászárók légáteresztő képessége gyakorlatilag nulla, amely azzal jár, hogy a lakáson belüli pára nem tud eltávozni. Költségkímélés miatt a lakók a szükséges szellőztetést elmulasztják, ekkor jelentkezhetnek a falfelületen megjelenő egészségkárosító gombák. A korszerő épületgépészet ma már együtt jár a lakás gépi, hővisszanyerővel felszerelt szellőztető berendezéssel.

A következőkben rövid tájékoztatást adunk az alternatív rendszerekről, azok alkalmazhatóságáról. A jelen számban a lakosság által kevésbé ismert hőszivattyúk alkalmazását mutatjuk be. A későbbiekben szó lesz a napenergia, a biomassza, a szél energiahasznosíthatóságáról, a hővisszanyerős lakásszellőzésről, esővíz hasznosításról. Vegye igénybe cégünk tanácsadói, tervezői, kivitelezői szolgáltatásait. A megújuló energiaforrások használatához, a lakossági energiamegtakarítások megvalósításához a NEP pályázat keretében 200-600 ezer forint vissza nem térítendő támogatást lehet nyerni. A pályázatokat 2006.03.31-től lehet beadni.

A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges főteni, hőteni, melegvizet előállítani. A berendezés a mőködtetésére falhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli. A hőszivattyú a főtéshez, vagy vízmelegítéshez szükséges energiát a levegőből vagy a földből szerzi.

Elektromos áram felhasználásával ez általában 1:4 arányban hőenergiává alakul. Tehát 1 egység bevitt elektromos energiából 4 egység hőenergiát kapunk. Ez a nyereség egy nyomásnövelés által keletkezik, amit egy elektromosan mőködtetett kompresszor hoz létre. Egy hőszivattyú mindössze néhány alkatrészből áll: kompresszor, elpárologtató, kondenzátor (cseppfolyósító) és expanziós szelep. Zárt keringésben cirkulál a hőtőgáz, ami a föld melegét felveszi, és azt a kondenzátoron keresztül magas hőmérsékleten a főtőrendszernek leadja. Hőtés esetén a folyamat fordítva játszódik le, bár a hőtés a kompresszor mőködése nélkül is megoldható.

A hőszivattyú kényelemes és komfortos, halkan és veszélymentesen üzemel. Nem keletkezik korom, por, füstgáz. Alacsonyak az üzemeltetés költségei, nem kell karbantartani, nem kell főtőanyagot tárolni, nincs szükség kéményseprőre és külön tüzelőhelyiségre sem. Beépítésével megtakarítható a kémény építése, a klíma- és gázberendezések beszerelése.

A hőszivattyú szükséges főtési energia 60-80%-át ingyen a talajból, levegőből, vagy a talajvízből szerzi az elpárologtatón keresztül.

1-1,5 m mélyen a talajba több száz méter mőanyag csövet fektetnek vízszintesen. Egy fagyálló folyadék áramoltatása által veszi fel a talajból a hőt.

Egy megfelelően mély fúrt lyukba mőanyag csövekből álló talajszondát helyeznek. A hőt a fagyálló folyadék a le- és visszafelé áramláskor veszi fel. 10 kW-os főtési teljesítményhez a talajminőségtől, a szondakút mélységétől függően egy vagy több szondára van szükség.

A talajvizet egy szivattyú szívja fel egy kútból, és egy hőszivattyú lehőti. Azután egy „nyelőcsövön" keresztül ismét visszavezeti a talajba, egy másik kútba. A talajvíz ideális hőforrás, mivel szinte egész évben állandó a hőmérséklete.

A hőszivattyúkkal gazdaságosan alacsony hőmérséklető főtések (35-40oC) - padlófőtés, falfőtés mennyezetfőtéssel kiegészítve valósíthatók meg. Ez utóbbi kettővel nyáron megoldható az épület hőtése is, külön beruházási költség nélkül.