A 147 méter magas, 4500 éves Kheopsz-piramis a tizenkilencedik századig a világ legnagyobb épülete volt. 2,3 millió darabból épült, a kövei átlagosan 2,5 tonnát nyomnak. A napokban derült ki, hogy Egyiptom legnagyobb turisztikai látványosságát kis híján lebontották a XIX. században.
Egy egyiptomi napilap az öntözéskultúrával foglalkozó, eddig ismeretlen dokumentumokat tett közzé. Ezekből derült ki, hogy Egyiptom egykori uralkodója, a macedón származású Mohamed Ali kis híján leromboltatta a Kheopsz-piramist. A mezőgazdasági és oktatási újításairól híres pasa, egy francia mérnököt bízott meg azzal, hogy a Nagy Piramis köveiből védőgátat építsen a Nílus mentén. A mérnök úgy látszik sokkal jobban tisztelhette a régi egyiptomi kultúrát, mert amint megkapta a feladatot, mindent elkövetett annak érdekében, hogy eltérítse az uralkodót a szándékától. De semmilyen érvvel nem tudta meggyőzni. Még az akkori francia konzul is tehetetlennek bizonyult. Úgy tőnt, hogy a piramis sorsa meg van pecsételve. A mérnöknek azonban támadt egy mentőötlete: kiszámolta, hogy kevesebb pénzbe kerülne az építkezéshez egy közelebbi helyszínről szállíttatni a köveket. Végül azzal győzte meg az uralkodót, hogy azt állította, hogy két piaszterrel olcsóbb egy köbméter építőanyagot a selhani bányákból hozatni, mint a piramistól. A híres Kvanatir-gát szerencsére a selhani bányák köveiből épült fel.
