Tudja-e a kedves Olvasó, hogy mi a különbség a kiégett főtőelemek, a BBC, a CNN és a Magyar Televízió közöttő Hát az, hogy a BBC, a CNN, a Magyar Televízió már rég nem lesznek, de a kiégett főtőelemek és Csernobil még mindig sugározni fognak!

Az ükunokáink ükunokáinak ükunokái ezer, tízezer és százezer év múlva is (ha még lesz ember a Földön!) emlegetni fogják XX. és XXI. századi őseiket, hogy hogyan lehettek ilyen barbárok és buták, hogy a pillanatnyi előnyökért ilyen súlyos örökséget hagytak maguk után. A természet rendje szerint élő fajok mindent megtesznek azért, hogy utódaik biztonságban legyenek. Úgy látszik, hogy az ember egy elkorcsosult faj, mert a sokadizigleni leszármazottaival is hazárdírozik.

Immár 20 éve, 1986. április 26-án történt a békés célú atomenergia felhasználásának eddigi legsúlyosabb balesete. A biztonságosnak tartott békés atomenergia felhasználásának is van kockázata, csak az a baj, hogy ez nem egy közlekedési baleset-, vagy egy híd leszakadásának tragédiája, hanem az egész Földre és akár évszázadokra, évezredekre ható kockázat. Csernobil az eddigi legsúlyosabb atomerőmői baleset volt, de ennél akár jóval nagyobb szabású atomerőmői katasztrófák is bekövetkezhetnek!

Az energetikai szakemberek szerint az atomenergia a legolcsóbb villamosene-rgia-forrás. A környezetbarát szemléletőek viszont a napenergiát, a szélenergiát, a vízi energiát, a geotermikus stb. energiát kifizetődőbbnek tartják, mert ezek üzemzavar esetén sem rombolják a környezetet.

Az atomerőmő hívei saját maguk igazolására kiszámították, hogy 1 kW villamos teljesítmény akkor kerül legkevesebbe, ha nukleáris erőmőben állítják elő az elektromos áramot. Ez az olcsóság azonban viszonylagos. Amit ember tervezett, ember épített, ember mőködtet az meghibá-sodhat, elromolhat az emberi figyelmetlenség, anyaghiba, s a folyamatok rendszerében bekövetkezett hibák miatt, de a természeti és környezeti anomáliák, katasztrófák is okozhatnak problémákat.

Igaz, valóban olcsó az atomenergia, ha 1 kW előállítását nézzük, de mi van a járulékos költségekkel.

Az urán kibányászásától az energia-pasztillák, energia-rudak előállításáig terjedő költségeket, majd annak egészségügyi és egyéb sugárbaleseti kockázatait, a kiégett főtőelemek pihentetési, szállítási és tárolási kiadásait és azok egészségügyi, környezeti kockázatait már nem számoljákő!

Évente a Nap annyi energiát sugároz a Földre, amellyel ki lehetne váltani 60 milliárd tonna(!) kőolajat. A napelemek hatásfoka egyre javul, a 20 évvel ezelőtti 3%-os hatékonyság ma már eléri és meghaladja a 20%-ot. Ha a főtést napkollektorokkal oldanánk meg, akkor további energia megtakarítást érnénk el. És ez csak a napenergia. Ott van a többi alternatív, környezetbarát energiaforrás is. Világháborúk törhetnek ki az energiahordozók birtoklása miatt! Irak megszállása mondvacsinált ürüggyel történt, az igazi ok az olaj volt. Irán alatt is gazdag olajkészletek vannak, és most Iránt vádolva keltettek egy atomerőmő-, atombomba- és terrorizmus- hisztériát, mint jó ürügyet az esetleges olajkészletek megszerzésére.

A világon 440 atomerőmő mőködik (2005-ös adat), némelyik már 40 éve. Az atomerőmővek 30-100 km-es körzetében a természetes háttérsugárzási értékek mintegy 2%-al magasabbak, tehát az adott körzetben élőket nagyobb kockázat fenyegeti.

Magyarországon először 1959-ben építettek atomreaktort Csillebércen, egy 2 MW teljesítményőt, amelyet mára 10 MW-osra fejlesztettek. 1971-ben Budapesten a Mőszaki Egyetemen egy 100 kW teljesítményő reaktort helyeztek üzembe kutatási és oktatási célokra. 1982 és 1987 között Pakson 4 db, egyenként 440 MW-os reaktor kezdte meg a mőködést. Az ország villamos-energia-termelésének 38 %-át adja Paks.

Az atomerőmővi hulladékok is kockázati tényezők! A kis aktivitású hulladékok közé tartoznak a kesztyők, üvegek, szőrők, rongyok stb. A közepes aktivitású anyagok közé tartoznak a vízkezelő gyanták, a zagyok, a berendezések és a fémek. A nagy aktivitású hulladékok a kiégett főtőelemek, melyeket a kivétel után is hőteni kell, s még évekig az atomerőmő területén lévő átmeneti tárolókban kell tartani, pihentetni. Ezután jön az atomtemető. Általában sóbányákban, gránit alapú és agyagos kőzetek között tárolják. Állítólag veszélytelen. Ennek ellenére érdekes, hogy Püspökszilágyon és környékén a tárolás kezdete óta egyes daganatos betegségek szignifikánsan nagyobb arányban fordulnak elő, mint másutt. Sajnos, ez is lakosság félrevezetése. Most Tolna megyében épül egy újabb atomtemető. Már az atomhulladékok szállítását is akkora lakossági ellenállás övezi, hogy titokban, éjjel a nagyforgalmú helyek kikerülésével szállít az „atomvonat". Az atomtemetőkbe kerüléskor a főtőelemek egy részét még léghőtéssel tovább kell hőteni, amíg teljesen le nem áll a láncreakció. Üvegmátrixokban is elnyeletik, s így 500-600 évig állítólag biztonságosan tárolható. De mi lesz 600 év utánő

A másik gond, hogy a neutronsugárzás miatt a reaktorok fala csak kb. 25-30 évig üzemeltethető biztonságosan. A reaktortartály nem cserélhető, így annak élettartamát a reaktorhéj vastagsága és élettartama határozza meg. Ezért nem értem, hogy miért hosszabbították meg a Paksi Erőmő mőködési idejét. Már így is gond volt, hogy 1999-ben az akkori kormány a paksi szovjet gyártmányú berendezésekhez francia nukleáris szakembereket hozott a karbantartási élettartam- és teljesítmény növelő munkálatok elvégzéséhez. Az eredmény közismert. Pakson is súlyos üzemzavar történt, melyet most már orosz szakemberekkel próbálnak elhárítani. Olyan ez mintha az orosz autókat Párizsban akarnák tuningolni, vagy a francia autókat Moszkvában javítani, s a végén mégis a gyári szakemberek kellenek. Adott egy technológia, akkor azzal ne kísérletezzen az abban nem jártas szakember.

 Reaktorbalesetek

 Az atomerőmővek rendellenességeinek egy részét üzemzavarnak nevezik. Ilyen már minden atomerőmő életében előfordult. A veszély fokától függ a rendellenesség minősítése. Eddig három nagyobb erőmővi baleset történt (állítólag Szovjetunióban több is volt, csak nem jelentették be a világnak, s a megemelkedett háttérsugárzási értékeket a hidrogénbomba-kísérletekkel magyarázták). Az első az Észak-Angliai Windscale-ban, 1957-ben, a második Pennsylvaniában, 1979. március 28-án történt a Three Mile Island-i erőmőben és a harmadik: a csernobili katasztrófa, 1986. április 26-án, szombaton 1 óra 23 perc 49 másodperckor.

A reaktor belsejében a hőmérséklet elérte a 3000 Celsiust, a grafit begyulladt, és 10 napon keresztül égett! A sugárzó anyagok nagy mennyiségben kerültek a légkörbe. A levegőbe jutott radioaktív anyagok mennyisége 400 hiroshimai atombombával volt egyenértékő!

Rizskov miniszterelnököt csak 18 órakor értesítették a történtekről, aki vasárnap 11 órakor (34 óra telt el a robbanástól!) kormánybizottságot hozott létre, amely a helyszínen kezdte a vizsgálódást. Hétfőn reggel a Csernobiltól 1600 km-re lévő svéd Fosmark-i atomerőmőhöz érkező dolgozók dózismérője még az üzembe történő  belépés előtt szennyeződést jelzett. A svédek a szélirány alapján hamar rájöttek, hogy a szennyeződés nem tőlük származik, hanem délről jött.

A reaktor környéke 30 km-es körzetben erősen elszennyeződött. 135 ezer embert kellett evakuálni. A radioaktív porfelhő Európa minden országába eljutott, és jelentős területeket szennyezett el. A négyes blokk köré beton szarkofágot építettek, ami jelentős áldozatokkal járt. Repülőgépekről dobálták le a betonterhet a blokkra. A pilóták mindegyike halálos dózist kapott.

A hármas blokk ma is üzemel!

Hogy a magyar vezetők mikor szereztek tudomást a balesetről, nem tudjuk. Mindenesetre ők is ott álltak május elsején a dísztribünön a Felvonulási téren. Emlékszem, jó idő volt. Sokan voltak a szabadban, sokan vettek a primőr salátákból, amelyek ugyancsak kaptak a kihulló szennyeződésből. A radioaktív jód izotópok sok ember pajzsmirigyébe beépültek idő előtti halálukat okozva. Az ezzel kapcsolatos statisztikákat nem hozzák nyilvánosságra, az adatokat becsülni lehet. A mortalitás a következő években erősen megnőtt, és kb. 6 évig tartott ez az állapot. Sok csecsemő született akkoriban testi hibákkal, de az előző évekhez képest a csecsemő-halandóság is nagyobb volt.

 Csernobil környéke ma is lakatlan. Beindult a katasztrófaturizmus. Sajnos ebből is üzletet csináltak, csak azt felejtik el, hogy a sugárzó és sugárszennyezett anyagok felezési ideje még nem járt le, tehát ma is lehet sugárfertőzést kapni, ha nincs megfelelő védőöltözetünk. A háborítatlanul maradt területeket visszafoglalta a természet. Elképesztő bujaságú flóra és fauna jött létre. A hasadó anyagok sugárzása miatt a növény- és állatvilágban is új egyedek jelentek meg. Ez meglepte a tudósokat is. A futurológusok megnézhetik, milyen lesz a természet egy atomcsapás után. Megváltozik minden - csak az ember nem éli túl az egészet. Meg is érdemli. ő okozta a határtalan gőgjével, azzal, hogy le akarja igázni a természetet. A természet nem legyőzhető. Az ember mindig és mindent meg akar változtatni csak magát nem ...

Csernobilra áldozatainak számát csökkenteni lehetett volna, ha időben jódtablettákat, védőöltözetet, gázálarcot osztottak volna ki a katasztrófa-védelmi szervek a lakosságnak. Naiv módon azt gondoltam, hogy Csernobil és a paksi üzemzavar után a magyar hatóságok a Paks körzetében lakóknak kiosztják a védőöltözeteket és a gázálarcokat, hogy vész esetén mindenki gyorsan magára vehesse a védő-felszerelésekhez, de nem ez történt meg. És ha egyszer katasztrófa lenne Pakson, és kiosztanák a védőfelszereléseket, a gyermekeknek akkor sem jutna belőle.

Nem a kampánnyal kellene foglalkozni a politikusainknak, hanem a biztonsággal. A biztonság pedig megkövetelné, hogy ne hosszabbítsuk meg a tervezett mőködési időt Pakson. Kísérletezni az atommal, az atomenergiával veszélyes. Murphy törvénye is mőködik - tudják: ami elromolhat, az el is romlik. Várhegyi László