Februárban kezdte sugározni a Magyar Televízió m2 csatornája a „Magyarország 7 természeti csodája” sorozatot, amelynek keretében a hét majd minden napján, naponta többször levetítettek egyet-egyet a 30 hazai természeti értéket bemutató 1 perces rövidfilmek közül. A nézők szavazhattak, hogy melyik természeti értéket tartják a legkiemelkedőbbnek.
Mindegyik csodát egy millió forint értékben, társadalmi célú hirdetésekkel népszerősíti a köztévé. Az eredményt a Föld napján, Ipolytarnócon hirdették ki.
A Zöld 7-es célja nemcsak az volt, hogy játékos mősor keretében rangsorolja Magyarország természeti csodáit, sokkal inkább az, hogy a hazai természeti értékek meglátogatására, megismerésére ösztönözze a nézőket.

A 30 „jelölt”

Abaligeti-barlang
Ártéri erdők
Badacsonyi bazaltorogonák
Bánáti bazsarózsa
Baradla-barlang
Bükk-fennsík
Dunakanyar
Fertő-tó
Fülöpházi futóhomok buckák
FÜZÉRI VÁRHEGY
Hegyestő
HÉVÍZI-TÓ
Hortobágyi puszta
IPOLYTARNÓCI LELETEK
Káli-medence kőtengerei
KARDOSKÚTI FEHÉR-TÓ
KERECSENSÓLYOM
őRSÉGI TÁJ
Pálvölgyi barlang
PARLAGI SAS
Pilisi len
Rákosi vipera
Rám szakadék
Szalajka-völgy, Fátyol vízesés
Tapolcai tavas-barlang
Tihanyi látkép
Tiszai holtágak
Tiszavirágzás
Túzok
Vértesi táj

 
Füzéri Várhegy
A vulkánok szülte, erdő borította Zempléni-hegység dácitkúppá szelídült tőzhányója tartja egyik legrégebbi, Árpád-kori várunk romjait, nagynevő Perényiek, Báthoryak, Thökölyk, Károlyiak fészkét. Az oszlopos elválású, festői sziklák a Kárpátok északi vonulatának belső karéjához tartoznak, ezért magashegységet idéznek virághímes sziklagyepei. Az erdős Milic-hegycsoporttal ölelt keskeny völgyek sokszínő állatvilágnak nyújtanak menedéket.

Hévízi-tó
A párába burkolózó, vörös tündérrózsával ékes, tőzegmedrő forrástó Európa legnagyobb gyógyító erejő meleg vizes tava. Búvárok kutatta 39.5 C fokos termálvize 38 méter mélységben, ásványi anyagokban és egyedi szerves vegyületekben gazdagon tör fel, mely kiváló mozgásszervi betegségek gyógyítására. A Hévízi-tó ember formálta véderdejével, láp-és mocsárvilágával hazánk Világörökségbe ajánlott természeti kincse.
 
Ipolytarnóc
A Cserhát és a Karancs dombjai közt megbújó Ipolytarnóc földtörténeti örökségünk páratlan helyszíne. Cápafogak, 20 millió éves, megkövesedett gigantikus fenyő, európai vegetációtól idegen növények lenyomatai, tucatnyi állatfaj több mint 3000 lábnyoma - Ipolytarnóc ettől a világ ősmaradványokban leggazdagabb harmadkori lelőhelye. Az egykoron itt virágzó élőhelyet vulkáni katasztrófa pusztította el, ezzel mintegy „ősvilági Pompejiként” őrizte meg az emberiség számára. Az Európa Diplomás területen az eltemetett múlt nagy része még feltáratlan…


Kardoskúti Fehértó
A Fehértó télen a hótól, nyáron a forróságtól fehér, akkor porrá szárad. Áll a békési szikes puszta közepén és vár. Vár esőre, vízre. Az meghozza neki a madarait. Eljön a tavasz, eljön az ősz és nem vár hiába. Egyszer csak megjönnek “ récék, ludak, darvak, gulipánok, bíbicek, partfutók, lilikek, ó de mennyien. Vissza-visszatérnek megpihenni a nagy vándorlásban. A magyar szürkék mindig itt vannak. Azok bírnak telet-nyarat, ahogyan a tó is, amióta világ a világ, és marad is, mert Kardoskút Fehértava nemzetközi jelentőségő madárélőhely.

Kerecsensólyom
Mitológiai ősanyánk, Emese álmában egy isten ígérete jobb jövőről mondott hírt a szent turul, a kerecsensólyom; a ligetes erdők, ürgés legelők, a vége nincs eurázsiai sztyepp szárnyaló vadásza. A múlt ködébe veszett hitvilágunkhoz hasonlatosan a civilizációval semmibe vesztek horizontba érő pusztáink, és a kipusztulás szélére sodródott gyönyörő ragadozónk is. Szigorú védelmének köszönhetően már 140 pár él hazánkban. Miképpen egykor az ő védőszárnyai alá rendelte Isten a magyarokat, azonképpen szorul ma ő a miénk alá.

 
őrség
A stájer havasok szelíd hullámokba vesző dombjai-völgyei, fenyves erdők, tőzegmohás lápok közt kanyargó Rába, Zala, Kerka, vadvirággal hímes rétek, kincset érő lepkék, békák, kétéltőek, madarak otthona, mezsgye védő honfoglaló magyarok szereinek, tájba simuló kerített házainak, templomainak földje, állattartók, fazekasok, a fa mestereinek hazája, az ember és a természet ősi harmóniája “ röviden ez az őrség.


Parlagi sas
Középhegységek peremén ember nem járta, széles puszta, ürgével, hörcsöggel; az erdő mélyén erős faderék a fészeknek; pár egy életre “ ez elég 50-60 évre egy parlagi sasnak. Mitől vannak mégis csak 300-an egész Európában, jórészt hazánkbanő Hol van már zavartalan puszta, erdőő Hol vannak róluk az ürgék, a hörcsögökő Vannak viszont ültetvények, vegyszerek, vezetékek, mérgek, tojás- fiókalopó kereskedők. A kipusztulástól kell féltenünk egyik legritkább természeti csodánkat.