A Duna németországi szakaszán kivitelezett GLOWA projekt legfontosabb megállapítása szerint a Duna vízellátása a következő évtizedekben akár 30%-kal csökkenhet, elsősorban az éghajlat szárazodása miatt. Ez nem csak Bajorországban fog jelentős változásokat előidézni, hanem a Duna alsó szakaszán, így Magyarországon is.

A Duna felső szakaszán a klímaváltozás hatásai szoros összefüggésben vannak a folyók vízellátásával. A Duna vízállásának hosszú távú változása elsősorban az Alpok állandó hótakarójának csökkenése miatt lesz érezhető, de a természetes növénytakaró átalakulása és a mezőgazdasági termelés változása is befolyásolja a felszíni vizek lefolyását. Mindezek a hatások a szokatlan kisvizes időszakokban és a mostanihoz hasonló, jelentős árvizekben mutatkoznak meg már napjainkban is. Annak érdekében, hogy az ebből fakadó jövőbeni változásokra és a vízkészletek ésszerű felhasználására felkészüljünk, az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés hatásainak felmérésére van szükség.
A projekt elsősorban arra kerestek választ a szakemberek, hogy milyen mértékben fog változni a folyó átlagos vízellátása, és milyenek lesznek a vízhozamok aszályos évszakokban.
A Duna vízállására számos összetevő van jelentős hatással: a klímaváltozási modellek szerint a vizsgált területen a következő 50 évben a csapadék 3,5-16,5%-kal fog csökkeni, a középhőmérséklet emelkedése elérheti a 3°C-ot, a párolgás pedig 10-25%-kal is nőhet. Az előrejelzések szerint az Alpok hótakarója is jelentősen csökkenni fog a jövőben, ami eddig a vízfolyások állandó forrása volt.
Ezek a hatások tovább csökkentik a vízi áruszállítás adottságait, és a vízre épülő energiatermelésben is komoly nehézségeket okozhatnak. Várhatóan sokkal több lesz a kisvizes időszak, amikor a hajók csak mélységi korlátozásokkal közlekedhetnek, a folyóvizek egyre magasabb hőmérséklete korlátozni fogja a vízzel hűtött hőerőművek kapacitását, és akár 10-15 %-kal csökkentheti a vízenergia-termelést.
A mezőgazdaságra és a turizmusra gyakorolt hatások mellett fontos kiemelni, hogy a Duna bajorországi szakaszán előre jelzett változások hatványozottan jelentkezhetnek a Duna középső és alsó szakaszán: a Duna vízhozama várhatóan 5-35 %-kal fog csökkeni, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi 1450 m3/s átlagos vízhozam helyett 1000-1300 m3/s lesz a Duna németországi szakaszát elhagyó vízhozam. Ez Magyarországon, Budapestnél azt jelenti, hogy 2200 m3/s vízhozam helyett 1500-2100 m3/s lesz az átlag.       
WWF Magyarország