Minden gyermek érzi az anyjához és apjához kötő természetes vonzódást, amely segít megtalálni szeretetüket, védelmüket és a tőlük kapott védettséget. A gyermekek hajlamosak azoknak az energiáknak és vibrációknak a befogadására, amelyek a múlt generációi és rejtett családi-szituációk felől sugároznak. Amikor egy gyermek korán elszakad, vagy erőteljes elutasításban van része, természetes közeledése szülei irányába megszakad. A szülők utáni erős vágy továbbra is megmarad, de ez az érzés szomorúsággá, fájdalommá, haraggá, frusztrációvá válik.
A gyermek akkor él át heves elvesztési és elválási érzést, amikor császármetszéssel jön a világra, amikor koraszülöttként látja meg a napvilágot és inkubátorba kényszerül, amikor az első életévben ő vagy édesanyja kórházi kezelésre szorul, és egy időre kénytelenek elszakadni egymástól. Aki gyermekként ilyen tapasztalatra tesz szert, az lehet, ...